Nagy megtiszteltetés volt részt venni Hajdúdorogon az Országos CAC kutyakiállításon. Gyermekkorom óta tartok kutyát, és a Hungarikum bizottság tagjaként is sokat tettem a magyar kutyafajták megmentéséért. A kutya az egyetlen élőlény, amely az ember mellett szolgál immár sok-sok ezer éve, védi, őrzi a portáját, a vagyonát, a nyáját. A versenyen több kategóriában díjazták a kutyákat és gazdájukat.
Az országos jelentőségű esemény ünnepélyes megnyitóján, szombaton, a felsorakozott bírókat és vendégeket Horváth Zoltán polgármester köszöntötte, aki ünnepi gondolatait megosztva nyitotta meg a kétnapos nemzeti kutyakiállítást. A szervezők nevében Török Tamás, a Hajdúsági Kutyatenyésztők Egyesületének elnöke mondott beszédet. A nívós esemény a szakmai berkekben ismert és elismert kutyatenyésztőnek, a tragikus hirtelenséggel elhunyt Török Jánosnak állított méltó emléket. A Török család az édesapa munkásságának elismeréseként 2016-ben döntött úgy, hogy a hajdúsági kisvárosban összehozza a kutyatenyésztőket tömörítő állatbarátokat. A családfő az ebtenyésztők titkáraként tevékenykedett közel húsz évig, emellett küllembíróként járta az országot.
Az édesapa emlékére
– Édesapám álmodta meg, s bár a szervezést együtt kezdtük el, ő már csak az égből figyelheti a nívós rendezvénysorozattá nőtt eseményt. A család összefogásának köszönhetően azonban ez az országos verseny kiemelkedik a többi közül, hiszen a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) olyan színvonalasnak ítélté az előző kiállításokat, hogy idén két nap alatt két CAC-ot is rendezhettünk Hajdúdorogon – mondta Török Tamás, aki büszke arra is, hogy a megyében Hajdúdorogon kívül csak Debrecenben rendeznek ehhez hasonló, nagyszabású kutyás eseményt. Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a kutyakiállítás célja a kutyafajták megismertetése és népszerűsítése.
A nemzeti CAC kiállítás mindkét napja szigorú menetrendet követve, a járványügyi előírások szigorú betartása mellett zajlott. A nevezési létszámhoz igazítva hat ringben folytak az alapbírálatok, a kutyákat 10 fajtacsoportba sorolva – rendhagyó módon – csak magyar bírók vehették szemügyre.
A MEOESZ elnöke, Korózs András a rendezvény zárásaként boldogan osztotta meg a Török családdal a jó hírt, amely szerint 2022-ben nemzetközi kiállítást, CACIB-ot is rendeznek a hajdúsági kisvárosban.
A hungarikumok között
Garan János Kazincbarcikáról egy magyar pásztorkutya-fajtával, a cifraszőrű mudival érkezett a nemzeti találkozóra. Molli három és fél éves és a szombati a kilencvenedik kiállítása.– A két évvel ezelőtti kiállításon szintén itt voltunk, így mondhatjuk, visszajáró vendégek vagyunk. A Hajdúdorogi kutyakiállításon családias légkör és vendégszerető emberek fogadtak, ezért úgy gondoltuk, idén is itt a helyünk. A mi mudink tizenkét terelőversenyen vett már részt, a magyarországi kutyakiállítások rendszeres résztvevője. 2019-ben az első alomból hét kiskutya született, ebből négy külföldön éli mindennapjait, a többiek itthon találtak szerető gazdákra – mesélte büszkén a muditenyésztő. János rendkívül büszke az alom példányaira, hiszen a kiskutyák agility versenyekre járnak, közülük egy kutyus pedig szimatkereső kiképzésben vesz részt Amerikában. A tenyésztő a Napló kérdésére azt is elárulta, miért fontos neki a pásztorkutya népszerűsítése. Mint fogalmazott: „A cifraszőrű eb adottságai lehetővé teszik, hogy szerepeltessük és jó eredményeket érjünk el a munkaversenyeken, és a nemzeti kiállításokon is. Fontos, hogy minél többen megismerhessék ezt a nagyszerű magyar fajtát, amely a Hungarikumok tárházát gazdagítja.”
Szánkózik és csúszdázik
A rendezvénytéren sétálva, a kialakított ringek mellett elegyedtünk szóba Kollár Miklóssal, aki a család kedvencét, Bundást nevezte az idei versenyre. A hajdúdorogi fiatalember egy nyíregyházi barátjától kapta ajándékba öt évvel ezelőtt a pulit, akit a nyílt kategóriában indított. Családi kutyaként nagyon jó dolga van otthon, hiszen a gyermekek imádják, sokat játszanak vele. A puli sok szeretetet igényel, melyet hamar vissza is ad – vélekedett a kutya gazdája, aki hozzátette, hogy a szőrmók kedvenc időtöltése télen a szánkózás, nyáron pedig a csúszdázás. A hétköznapokban a gyerekeken kívül azért más játszótársa is akad Bundásnak, a közelmúltban egy hasonló korú pulival bővült a család. Miklós a négylábúval több kiállításon is megfordult már, de a kétévente esedékes dorogit még sosem hagyta ki. Nemes rendezvény, remek helyszín, és persze nagyszerű szervezés jellemzi a hazai kiállítást – tette hozzá mosolyogva.
Ebek a nemzeti értékeink között
Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője a Török család meghívására érkezett a kutyakiállításra.
„Bizonyára sokan tudják rólam, hogy gyermekkorom óta tartok kutyát, és a Hungarikum bizottság tagjaként is sokat tettem a magyar kutyafajták megmentéséért. Számomra nem volt kérdés, hogy a Hajdúsági Kutyatenyésztők Egyesületének fővédnöki felkérésére igent mondjak” – válaszolta kérdésünkre Simicskó István, akit 2013-ban az a megtiszteltetés ért, hogy a Budapesten megrendezett World Dog Show védnöke lehetett, éppen úgy, mint ahogyan a két év múlva esedékes versenyé is.
– A gyönyörű, ligetes területre érkezve bátran kijelenthetem, hogy kiváló helyszínen rendezték meg a kutyakiállítást az egyesület tagjai. Hajdúdorog híres a vendégszeretetéről, amelyet a strandfürdőre érkezve a mai napon is megtapasztalhattam – ismerte el a szervezők munkáját a fővédnök. – A kétnapos nemzeti kutyakiállítás méltó emléket állít Török János munkásságának. Jánost küllembíróként ismerte meg a szakma, évtizedeken át dobermannok tenyésztésével foglalkozott. Egykoron az egyik mudimat is bírálta. A sors fintora, hogy a kutyám akkor nyert a fajtacsoportban, kiváló minősítést kapott – emlékezett vissza a rendezvény névadójára.
Hegyezni tudja a fülét
A politikus 2004-ben nemzeti kinccsé nyilváníttatott kilenc magyar kutyafajtát a Parlamentben, majd a Hungarikum Bizottság tagjaként elérte, hogy ezen fajták nemzeti értékeink tárházát is gazdagítsák. – Az állattartásban nagy a felelősségünk, fontos, hogy régi értékeinkre, élő-eleven örökségeinkre kiemelt figyelmet fordítsunk – emelte ki Simicskó István, aki saját maga is két mudi büszke tulajdonosa. – A kiváló házőrző és jelző pásztorkutya az egyetlen a hungarikummá nyilvánított kilenc magyar fajta közül, amelyik hegyezni tudja a fülét – utalt a képviselő ezzel Petőfi Sándor Anyám tyúkja című költeményére.
A Hungarikum Bizottságban ma is bőven akad teendője, mert a magyar agár- és az erdélyi kopó-állomány jelenleg elég rossz helyzetben van. – Ezen magyar fajták megmentéséhez összefogásra van szükség, hiszen nekünk magyaroknak kell a nemzeti értékeket megőriznünk – nyomatékosította Simicskó István.
(forrás: haon.hu)
