Még kérdéses, hogy az Oroszország ellen hozott szankciók mennyire lesznek fenntarthatók, illetve, hogy Európa világban elfoglalt helye miként alakul hosszabb távon.
A magyar kormányt gyakran éri az a vád, hogy oroszbarát narratívát folytat. Valóban így van?
Szögezzük le: a háború minden formája rossz. Szenvedést és halált hoz, olykor értelmetlen áldozatot követel, és kárt okoz szinte mindenkinek. Meglátásom szerint a kormány az orosz–ukrán háború kapcsán felismerte, hogy mi a magyar érdek, és ennek megfelelő hozzáállást tanúsít. A politikában józanságra van szükség, kiváltképpen most, ezekben a nehézségekkel teli, bizonytalan időkben. Ez egy olyan konfliktus, amelyen Magyarország semmit sem nyerhet, viszont sokat elveszíthet, ezért a lehető legtávolabb kell maradnunk tőle. A magyar álláspont ezért egyértelmű: mi a béke pártján állunk. Békét szeretnénk, de azt is látnunk kell, hogy ez nem feltétlenül rajtunk múlik. Ami viszont igen, azt meg kell tennünk. Ezért a kormány minden menekültet befogad és humanitárius segítségben részesít. Nekünk azonban semmilyen formában nem szabad beavatkozni ebbe a konfliktusba, hanem elsősorban a saját védelmünkre kell fókuszáljunk. Katonai, gazdasági és diplomáciai értelemben egyaránt. A háborúban ugyanis kiszámíthatatlan dolgok is történhetnek.
Lát arra esélyt, hogy a háború kiszélesedjen?
Nem tartom túl valószínűnek, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagországot, mert akkor a világ legerősebb katonai szövetségével találná szembe magát. A két ország feszült viszonya ellenére sokan azt sem gondoltuk volna, hogy a viszály végül fegyveres összecsapássá fajul. Szomorú látni, hogy vérontás zajlik Ukrajnában. Bárhogy is végződik ez a harc, a világ nem lesz olyan, mint amilyen korábban volt. Egy új korszakba léptünk, amely már most a hidegháborúra emlékeztet. Kérdéses még, hogy az Oroszország ellen hozott szankciók mennyire lesznek fenntarthatók, és Európa világban elfoglalt helye miként alakul majd hosszabb távon az energiahordozókat és a kereskedelmet érintő, önmagára nézve is fájdalmas korlátozások miatt.
Az oroszokat nem viselik meg a szankciók?
Oroszország képes az ázsiai országok felé piacot nyitni. Kína és India pedig minden téren komoly tényező, növekvő gazdasági, energia- és nyersanyagétvágya hatalmas. Halkan jegyzem meg, hogy az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi vezetése talán nem a legbölcsebb stratégiát választotta, mert úgy tűnik, a legfőbb világpolitikai vetélytársait most sikerült egy táborba kényszerítenie. Hogy mindez hová fog vezetni azt nem lehet kiszámítani. Egészen a közelmúltig sokan abban a hiszemben éltünk, hogy Európa már túllépett a háborús konfliktusrendezés lehetőségén, hiszen a NATO és az Európai Unió a kontinens túlnyomó részét lefedi, a status quo felett pedig a világ szuperhatalma, az USA éberen őrködik, és a diplomácia pedig minden esetben képes kezelni olyan helyzeteket is, amelyekre évtizedekkel ezelőtt jobbára csak a fegyveres válaszokat tartottak elképzelhetőnek. A világpolitika változásával mára kiderült: nem hagyatkozhatunk kizárólag a szövetségeseinkre. Elsősorban ránk hárul, hogy megvédjük magunkat. Ez a magyarok és a szövetségeseink érdeke is.
Egykoron ön jelentette be a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program megindítását.
Igen. Egy ütőképes honvédségre van szükség az ország biztonságának garantálása érdekében. Sajnos a szomszédban dúló háború borzalmai érzékeltetik leginkább, hogy ez mennyire így van. Magyarország védelmi képességeit fejleszteni kell, és ezzel együtt tudjuk csak elvárni a többi NATO-tagországtól is, hogy a kölcsönös garancia jegyében haderejükkel szavatolják Magyarország nagyhatalmi biztonságát. Önállóan persze egy Magyarország méretű államnak korlátozottak a katonai lehetőségei, de hazánk teljesítőképességét értelmetlen összehasonlításba helyezni. Mivel hazánk ezer éve Európa szerves része, az euroatlanti szövetségi rendszerben van a helyünk, ugyanakkor jó kapcsolatokra kell törekednünk a tőlünk keletre lévő országokkal is. A magyar emberek érdekei kell, hogy meghatározzák a lépéseinket és a politikánkat.
A háború elhúzódik, a magyar emberek már most is magukon érzik ennek a negatív hatásait. Mit tud tenni a magyar kormány?
A háború nemcsak az orosz és az ukrán fél problémája. Az orosz energiahordozók importja és szankciója kapcsán kiélesedett európai uniós vita már önmagában is ráébreszthetett mindannyiunkat, hogy tulajdonképpen az egész magyar gazdaság működőképességét is komolyan veszélyezteti ez a fegyveres harc. Arról nem is beszélve, hogy az orosz és ukrán gabonaexport kapcsán milliók táplálékkal való ellátása vált kérdésessé az egész világban, főleg Afrikában és Ázsiában. A háborúnak nagyon jelentős negatív gazdasági hatásai lesznek Magyarországon is.
A kormány az elmúlt hónapokban is sokat próbált tenni a magyarokért. A magyar családok megóvása alappillére politikánknak, amely anyagi és létbiztonságukat is szavatolni hivatott. Ebből következik, hogy gazdaságunkat is meg kell óvni az amúgy sem túl kedvező nemzetközi pénzügyi térben, amelyet már eleve terhelt a magas infláció. Ha ezeket a hatásokat minimalizálni tudjuk, távol tartjuk magunktól a háborút, és minden lehetséges eszközt bevetve támogatjuk a mielőbbi békekötést, akkor azt hiszem, ez lehet a maximum, amit kívánni tudunk ebben a helyzetben. Meglátásom szerint az elhibázott brüsszeli szankciós politika tovább tudja még a gazdasági helyzetünket nehezíteni. Látni kell, hogy a szankcióktól az oroszok nem ijedtek meg, a háborúnak ettől nem lesz vége, ugyanakkor az európai gazdaságokat komoly, egyes kérdésekben megoldhatatlan kihívással szembesíti. Most olyan politikát kell folytatni, ami a háború negatív gazdasági hatásait – amennyire lehetséges – kivédi.
Ezért jött létre a rezsivédelmi alap is?
Igen, azokat az értékeket, vívmányokat, amiket az elmúlt években megteremtettünk, azokat meg kell védenünk. A családtámogatási rendszert tovább kell erősíteni, folytatni kell. A rezsivédelmi alap és a honvédelmi alap a tervek szerint garanciát nyújt arra, hogy a meglévő vívmányok ne sérüljenek a háború alatt. A 2023-as költségvetésben a családok támogatása további összegekkel bővül. Mintegy 450 milliárd forinttal növekszik a családtámogatási rendszer. Nehéz időszak előtt állunk, de amíg a baloldali Bajnai-, Gyurcsány-kormányok a válságkezelés terheit a lakosságra hárították, addig a jelenlegi kormány az extraprofitot veszi el azoktól a szektoroktól, ahol ez jelentkezik, ugyanis nem az emberekre kell terhelni a háború okozta nehézségeket.
Forrás: vasarnap.hu
