A célom, hogy olyan családbarát, emberközpontú politikát folytassunk, amelyet a KDNP mindig is magáénak vallott, de ennek még karakteresebb megjelenítését szeretnénk érvényesíteni. Frakcióvezetésről, az előttünk álló politikai feladatokról, nemzeti konzultációról és az Európai Unióval való együttműködésről beszélgettünk Magyar Hírlapban.
A KDNP július 15-én „hivatalba lépett” új frakcióvezetője, Simicskó István felkészült a következő időszak politikai küzdelmeire, amely a koronavírus-járvány által okozott gazdasági kihívásokkal kezdődik és a választási felkészüléssel éri majd el csúcspontját. A lapunknak adott interjúban arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultáció megerősíti az eddigi eredményeket, és az emberek bevonásával még sikeresebb lehet a kormány.
– A Wikipédia az ön bemutatásánál kiemeli, hogy harcművész. A tatamin elsajátított ismeretekből mit tudott leginkább hasznosítani politikusként?
– Nagyon sok mindent. A harcművészet felkészíti az embert, hogy szükség esetén fizikai értelemben is meg tudja védeni családját, szeretteit, ha kell, saját magát, azonban ennél lényegesen többet ad: alapvetően az ember jellemét formálja. Ez sokkal fontosabb cél. Az, hogy egyenesen állunk ki a küzdelemre, tiszteljük az ellenfelet, hiszen az ellenféltől nagyon sokat tanulhatunk, és a saját gyengeségeinket le tudjuk küzdeni ezen keresztül, mert a gyengeségeinkre éppen az ellenfeleink mutatnak rá leginkább. Azt láttam a mestereimnél, hogy akik elérnek egy bizonyos danfokozatot, azoknál egyfajta bölcsesség is kialakul. Az igazi harcművészet rendszert alkot, a művelőjét segíti, hogy összefüggésekben gondolkodjon, és keresse a harmóniát. Politikusi feladataim mellett a mai napig igyekszem edzésben tartani magam, ha már nem is olyan szinten, mint a mestervizsgáim előtt.
– A sportból vett hasonlattal mintha a honvédelmi miniszterség után, kormánybiztosként erőt gyűjtött volna a frakcióvezetői csatározásokhoz.
– Az életben megtanuljuk, hogy az igazi erő, amikor az ember ismételten feláll, és erőt merít a Jóistentől, hogy még aktívabban tudjon dolgozni. Az elmúlt időszakot is nagyon értékesnek tartom, bár valóban más sebességfokozatban kellett haladnom. A hazafias és honvédelmi nevelés stratégiáját megalkottuk, és elkezdtük a honvédelmi sportközpontok megépítését. A magyar fiatalok nevelése, formálása, szellemének jó irányba terelése fontos célkitűzés. Ez folyamatos munkát jelent. Hála istennek mindig jön egy új nemzedék, és ez azt jelenti, hogy a felnőtt generációnak mindig van feladata, küldetése, hogy egészséges szemléletet alakítson ki a fiatalság szívében, lelkében. Számomra nagyon nagy megtiszteltetés a frakcióvezetői megbízatás. Remélem, hogy a sportból hozott fair play szellemisége is segít majd a parlamenti munkám során, mert úgy hiszem, hogy a magyar emberek érdekei leginkább korrekt és tisztességes politikai küzdelemben érvényesülhetnek.
– A választások közeledtével egyre keményebb politikai harcra lehet készülni. Ennek szól a KDNP-ben a fiatalítás?
– Az eddigi frakcióvezetőnknek, Harrach Péternek hálával tartozunk, sok fiatal számára példaértékű életút, amit megtett a rendszerváltás óta. Már az első Orbán-kormány idején szociális és családügyi miniszter lett. Sokat köszönhetett neki a kereszténydemokrata közösség, amikor a párt válsága idején Varga Laci bátyánkkal és Semjén Zsolttal közösen segítették a kereszténydemokrata mozgalom megújítását. Tíz éven át volt frakcióvezető, ami önmagában is csúcsteljesítmény, de e megbízást harmadik ciklusának feléig vállalta, amelyhez most érkeztünk el. A felkészültségére, bölcsességére frakcióvezető-helyettesként továbbra is számítunk. Szükségünk van a tapasztalatra és a lendületre is, a kereszténydemokrata értékek aktív vállalására. A mi közösségünkben minden korosztály otthonra lelhet.
– A frakcióvezetők személyisége általában a parlamenti munkában is visszaköszön. Önnél is erre számíthatunk?
– A filozófusok gyakran beszélnek arról, miként kell élni az életünket. Az ókortól kezdve kétféle irányzat van, a vita contemplativa, a szemlélődő világszemlélet és a vita activa, a cselekvő hozzáállás. Ennek a kettőnek egyszerre kell érvényesülnie. Látva, felismerve a problémákat és kezdeményezően orvosolni a bajokat. Összeköt bennünket a hitünk és a hazaszeretetünk, ezek megkerülhetetlen közös nevezők. Ezeknek kell ötvöződniük egy kereszténydemokrata frakcióban, erre fogok törekedni. A Fidesszel való jó együttműködés sikerére támaszkodva a felismert feladatokban szeretnénk minél gyorsabban, hatékonyabban cselekedni ezután is.
– Milyen területen szeretné hangsúlyosabbá tenni a KDNP-t?
– Minden közösség ereje a hitében, az emberségében rejlik. A célom, hogy olyan családbarát, emberközpontú politikát folytassunk, amelyet a KDNP mindig is magáénak vallott, de ennek még karakteresebb megjelenítését szeretnénk érvényesíteni.
– Mik azok a legfontosabb eredmények, amiket a pártjuk elért?
– A házasságkötések, a gyermekvállalások számának növekedése, a családi adózás erősítése mind nagyon fontos eredmény, amelyeket a KDNP hangsúlyosan érzékeltetett az elmúlt időszakban is. Az mindenki számára világos, hogy a KDNP és a Fidesz együttműködése egyértelműen bizonyítja: együtt többek vagyunk, mint külön-külön. Ezt az is mutatja, hogy nagyon fontos szerepeket töltenek be a párt politikusai a kormányban. Semjén Zsolt elnök miniszterelnök-helyettes, a nemzetpolitikát viszi, Süli János miniszter mint kiváló szakember az ország energiaellátását felügyeli, továbbá számos kiváló miniszterhelyettesünk és államtitkárunk van.
– A kormányzást alapvetően nehezítette meg a koronavírus-járvány. Nem tart attól, hogy a pandémia nagyon beszűkíti a lehetőségeiket?
– Jelenleg a koronavírus-járvány tapasztalatainak az összegzése a legfontosabb, a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a járvány okozta gazdasági válságot orvosolja. Emlékezhetünk arra, hogy 2008-ban a baloldali kormányok milyen módon kezelték az akkori válsághelyzetet. Mintegy ezermilliárd forintos megszorító csomaggal a terheket a magyar emberekre hárították. Több mint egymillió magyar család érezte meg a saját háztartásában, mit jelent eladósodni. A devizahitelesekre gondolok, akiknek szintén az Orbán-kormány igyekezett segítséget nyújtani. A kormánynak éppen az a célja, hogy megmentse a munkahelyeket, a gazdaságot újraindítsa és a családokat ezen keresztül is védelmezze. De közben nem feledkezhetünk meg a legfontosabb feladatunkról sem, ami a magyar emberek egészségének a védelme. Most, hogy a járvány újra és újra fellángol a világban, ismét szigorítjuk a határellenőrzést, ezzel biztosítva azt, hogy a vírust külföldről ne hurcolják be.
– Ezért indult a nemzeti konzultáció, amely a tapasztalatok összegzése után új törvényekkel szokott zárulni. Gondolkodtak már ezeken is?
– Ne szaladjunk annyira előre, de valóban akkor van ennek értelme, ha az emberek véleménye alapján reagál a politika. Ez a legszebb és legkomolyabb vívmánya a demokráciának. Ez is mutatja, hogy Magyarország demokratikus jogállam. Most azonban arra is kíváncsiak vagyunk, hogyan értékelik az emberek a járvány kapcsán meghozott intézkedéseket. Ez nemcsak egy gesztus, hanem tényleges visszajelzés számunkra, hogy milyen intézkedéseket kell még meghoznunk.
– A járvány az egész kontinenst érintette. Nem érzi kapkodásnak az Európai Unió intézkedéseit?
– A járványkezelés elsősorban tagországi kérdés volt, és volt, aki jól kezelte, más kevésbé. A magyar kormány a legjobbak közé tartozva kezelte a járvány első hullámát, ami nagyon komoly dolog, hiszen emberi életekről volt szó. Most már a gazdasági következményeket kell orvosolni, és külföldön ebben látok bizonytalanságot. Azoknál az európai uniós tagállamoknál, amelyek rosszul reagáltak a járványra, nem időben hozták meg a szükséges intézkedéseket, és egyébként is már gazdasági problémákkal küszködtek, most gyakorlatilag államcsőd közeli helyzet alakult ki, elsősorban dél-európai államokra gondolok. Soha nem látott módon az EU most úgy akar dönteni, hogy hitelt vesz fel, és a garanciát a tagországok biztosítják. A magyar kormány az elmúlt években csökkentette jelentősen az államadósságot, három százalékon belül tartotta a költségvetési hiányt, ami óriási teljesítmény. Jelen pillanatban azt mondjuk, hogy szolidárisak vagyunk mindenkivel, aki bajban van, hogy senki ne jusson csődbe, mert ez az egész uniót nehéz helyzetbe hozhatja.
– Nem tartja kockázatosnak az Európai Unió hitelfelvételi elképzeléseit?
– Sok szempontból kockázatos lépésnek tűnik a hétszázötvenmilliárd eurós hitelfelvétel, mert a maastrichti szerződés óta az államadósság növekedése ellen próbáltak tenni. Mi elfogadjuk ezt a tervet, de feltételekhez kell kötni. Elsősorban a pénz felhasználását, mert hosszú távú, gyermekeink és unokáink jövőjére is hatással bíró eladósodottságot lehet előidézni. Rosszul felhasználva nagyon komoly gazdasági probléma, sőt politikai függés is kialakulhat. Ezért azt mondjuk, hogy van három feltételünk, és ezt szolgálja az országgyűlési határozat. Egyrészt igazságos legyen a hitelcsomag elosztása, a szegényebb országok ne kapjanak kevesebbet, mint a gazdagok. Másrészt a hitelt kizárólag a gazdaság újraindítására, növekedésre és munkahelyteremtésre lehessen fordítani – csak így van esély arra, hogy a tagországok visszafizessék. A harmadik a politikamentesség, mert az nem jó, ha Brüsszelben a baloldali politikusok eldöntik, hogy az adott tagországra milyen nyomást gyakoroljanak ezen keresztül, így politikai és ideológiai feltételekhez kötik a pénzhez jutás lehetőségét. Egyetlen országot sem lehet megzsarolni azzal, hogy a bevándorlásban vagy más területen változtassa meg az álláspontját, különben nem részesülhet a közös pénzkeretből. Magyarország egy demokratikus jogállam, ilyen típusú politikai zsarolásnak nem szabad engedni. Nekünk a magyar emberek érdekeit kell szem előtt tartani.
(www.magyarhirlap.hu)
