A nemzeti kincsnek és hungarikumnak számító erdélyi kopó az egyik legveszélyeztetettebb helyzetben lévő magyar kutyafajta. Ha az Országgyűlés megszavazza a törvénymódosító javaslatot, akkor a vadászatra kitenyésztett fajta használati értéke növekedne, így többen tartanának és tenyésztenének erdélyi kopót.
Rövidesen szavazhat az Országgyűlés arról a törvénymódosító javaslatról, amelyet Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője nyújtott be az erdélyi kopó mint őshonos magyar kutyafajta védelme érdekében. A képviselő indítványát a mezőgazdasági bizottság hétfőn tárgyalta, a parlament kedden folytatta le a módosító javaslat általános vitáját. A kormánypárti politikus emlékeztetett arra, hogy a vonatkozó jogszabály szerint nagyvadra 45 centiméternél nagyobb marmagasságú kutyával nem lehet kopóvadászatot folytatni. – Mivel az erdélyi kopó marmagassága eléri az 55–65 centimétert is, ezért nagyvad terelővadászatán nem lehet használni. A nemzeti kincsnek és hungarikumnak számító erdélyi kopó talán éppen ezért is a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő magyar kutyafajta – hangsúlyozta Simicskó István.
A KDNP frakcióvezetője kiemelte: ha az Országgyűlés megszavazza a törvénymódosító javaslatot, akkor a vadászatra kitenyésztett fajta használati értéke növekedne, így többen tartanának és tenyésztenének erdélyi kopót. Jelezte, hogy manapság évente 20-25 ilyen kutya születik Magyarországon, és ez éppen csak a fajta megmaradásához elegendő. Összehasonlításképpen elmondta, hogy hazánkban évente 20-25 ezer kiskutyát törzskönyveznek.
Kifejtette: a kopóvadászat szerte a világban működik és népszerű, így például Romániában is, ahol semmiféle korlátozás nincs. Ráadásul pont erdélyi kopókkal vadásznak a szomszédos országban – emelte ki a politikus. A KDNP frakcióvezetője hangsúlyozta: nem igaz, hogy az erdélyi kopók vadászat közben bántalmaznák, tépnék a vadat, így a maguk testi épségét sem teszik kockára. – Ezek a kutyák csak felkutatják és körbefogják a prédát, erre tenyésztették ki őket – fűzte hozzá.
(forrás: magyarnemzet.hu)
