A világ egyik legnagyobb, akkoriban fél Európát megszállva tartó hadseregével szembeszállni nem sok jót ígért 1956-ban, mégis, a magyar forradalmárok szívében és lelkében mindennél erősebben élt a szabadság iránti vágy. Összekapaszkodtak és a kilátástalannak hitt harcot is vállalva csodát alkottak.
Egy kis ország Európa közepén megmutatta a világnak, hogy igenis dacolni lehet és meg lehet mutatni a megszálló hadaknak és kommunista kiszolgálóiknak, hogy Magyarország nem lehajtott fejjel nézi a saját sorsát, hanem bátran, valamint büszkén áll ki a függetlenségéért, szuverenitásáért és a magyar nép mindenki számára egyértelművé tette, hogy a saját útját akarja járni.
Ezzel a lelkülettel és akarattal kell ma is, állandóan változó környezetünkben kiállni önmagunkért, a magyarok jogaiért és érdekeiért! Egy békés, kiszámítható és rendezett jövőért kell küzdenünk, hogy az utánunk jövő nemzedékek is tovább vihessék a lángot, amelyet a pesti srácok lobbantottak fel a legnagyobb elnyomás évtizedeiben.
