A baloldal miniszterelnök-jelöltje távol áll a keresztény-nemzeti értékektől, minden megnyilvánulásában balliberális értékeket képvisel. Április 3-án nem csupán országgyűlési választást tartanak, hanem ezzel egy időben rendezik a gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazást is, miközben az elmúlt két évet meghatározta a koronavírus-járvány. A pandémia miatt kialakult válságkezelésről, a különböző társadalmi rétegek támogatásáról, a kormány intézkedéseit folyamatosan megkérdőjelező, a rezsitámogatás visszavonásáról és az egészségügy magánosításáról beszélő baloldalról, valamint az őket támogató európai nyomásgyakorlásról is beszélgettünk.
A harmadik év kezdődött el a koronavírus-járvány árnyékában, miközben az omikron variáns miatt már beindult az ötödik hullám. A virológusok szerint ez lehet az utolsó jelentős fertőzési hullám. Ennek tükrében inkább bizakodva vagy aggodalommal tekint az esztendő elé?
Kereszténydemokrata politikusként nem is láthatom másként a világot, mint bizakodóan: reméld a legjobbat, de készülj fel a legrosszabbra! Nyilvánvalóan az orvosi-tudományos világ mindent megtesz az egész emberiséget sújtó covid legyőzése érdekében, és a magyar kormány is a lehető legnagyobb körültekintéssel jár el a védekezés során, legyen szó a vakcinák beszerzéséről, az orvosi kapacitások elosztásáról vagy a családok, a magyar gazdaság megóvásáról. A hozzáértők szerint van rá esély, hogy talán a járvány egyre kevésbé okoz majd súlyos tüneteket, és azt se felejtsük el, hogy most már egy olyan hatékony védekezés is a rendelkezésünkre áll a koronavírussal szemben, amelyben két évvel ezelőtt még csak reménykedhettünk, ez pedig a vakcina. Minél többen és minél alaposabban vagyunk beoltva, a vírus annál inkább sarokba szorítható, így végül legyőzhető. Sok fájdalmas veszteséget szenvedtünk el a járvány miatt, de muszáj megtalálni a továbblépés és a biztonságos fejlődés új kereteit. A kormány jó irányba indult el a gazdaság újraindításában is, ez lehetővé teszi majd, hogy a családok talpra álljanak. Eddig soha nem látott mértékű segítséget kapnak a fiatalok, a nyugdíjasok, a családok és a vállalkozások – tehát a társadalom szinte egésze – ez lehet az alapja a jövőbeli építkezésnek. Megszűnik a huszonöt év alatti fiatalok szja-fizetési kötelezettsége, kétszázezer forintra emelkedik a minimálbér, továbbá év közben is jelentős fizetésemelésekre lehet számítani.
Mi lehet a döntő a kormánypártok és a balliberális összefogás küzdelmében?
Ahogy közeledünk az áprilisi időponthoz, egyre tisztábbá válik a politikai kép Magyarországon. Vörösiszap-katasztrófa, árvíz, migránsáradat, világjárvány – mindezen helyzetek megoldása csak úgy volt lehetséges, hogy a kormány jól szervezetten, szakmailag felkészülten és gyorsan tudott cselekedni. Ehhez nemcsak egy jó vezetőre, hanem biztos alapokon nyugvó politizálásra, hitre, összetartásra volt és van szükség. A baloldal programja ezzel szemben a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök leváltásban merül ki, és a gyurcsányi időszak fenyegető árnyékát, elpazarolt, kudarcos éveit vetíti előre.
Egyetért a politikai elemzőkkel, akik szerint a baloldalt továbbra is Gyurcsány Ferenc irányítja?
Aki nyitott szemmel jár, az hétről hétre szembesülhet a baloldal inkompetenciájával, hazudozásával vagy éppen a sötét jövőről elkottyantott elképzeléseivel, már amennyiben megkaparintanák a hatalmat áprilisban. A politikában kevésbé járatosoknak is magától értetődő már, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje teljesen súlytalan, bábként kezelik, akit Gyurcsány Ferenc egy alkalmas időpontban, bármikor levehet majd a sakktábláról. Mi a Fidesz–KDNP-ben ezt akarjuk megmutatni az embereknek, hogy lássanak tisztán, és ne dőljenek be a baloldali médiumok hergelésének, álhíreszteléseinek. Mérlegeljenek, hogy helyes-e a hazánkat egyszer már morális válságba és csődközeli helyzetbe taszító alakulatra bízni a kormányzást, vagy Magyarország haladjon tovább a 2010 óta megkezdett, fejlődést, erősödést és megbecsülést biztosító úton. A már bizonyított, stabil és hiteles kormányzás, valamint a hatalomért remegve áhítozó, bukott politikusok ígérgetései között kell választani.
A választásokkal egy időben rendezhetik a gyermekvédelmi törvénnyel összefüggő népszavazást. Milyen jelentősége lehet ennek?
Vannak fontos ügyek és vannak a mással össze nem hasonlítható horderejű témák. A demográfiai kihívások mellett gyermekeink jövőjének kérdése azonban talán a legfontosabb sorskérdésünk, hiszen a jövő generáción múlik, hogy mivé lesz nemzetünk, milyenek lesznek a magyar családok, milyen társadalommal tekintünk a következő évtizedek elé? Gyermekeink nevelése, szemléletének és világlátásának alakítása a szülők feladata és kötelessége, azt semmilyen intézményi, vélt okokra hivatkozva nem lehet homályos hátterű és szándékú, külföldről pénzelt álcivil szervezetekre bízni! Ezt próbálja most politikai és gazdasági eszközökkel Brüsszel kizsarolni velünk szemben, éppen ezért fontos, hogy a legerősebb demokratikus válasszal élve, népszavazáson mondjunk nemet az országhatárokon toporgó, elképesztő ideológiai nyomulásnak! Lássuk be, a nyugati liberális gondolkodás a szabadság és tolerancia jegyében minden erkölcsi törvényt és az ésszerűség kereteit is megkérdőjelezi, senki és semmi sem szent.
Az Európai Bizottság tavaly szeptember elején már a Magyarországgal kötendő újraindítási alap aláírásának időpontját egyeztette, ám azóta ettől folyamatosan elzárkózik. Milyen okokat vél felfedezni a háttérben?
Ahogyan azt említettem, ez egy olcsó és átlátszó zsarolás az EU részéről, egyúttal durva beavatkozás a magyar politikába. A pénzügyi alapnak éppen az lett volna a lényege, hogy minél gyorsabban és minél célzottabban juthasson el a covidválság miatt nehéz helyzetbe került gazdasági szereplőkhöz, vállalkozásokhoz, de a vitatott helyzetek generálásával Brüsszel csupán az ellenzéket szereli fel munícióval a magyar kormány ellen. Magyarország elkötelezett az Európai Unió mellett, fontosnak és követendőnek tartja az alapítóatyák által megfogalmazott szándékokat, ezért ezek mellett következetesen kiáll. Egyes tagállamok azonban saját érdekeik mentén próbálják újraalkotni az uniós politikát, megfeledkezve arról, hogy ez az együttműködés milyen céllal jött létre. Az ideológiailag távvezérelt brüsszeli bürokraták az újraindításra szánt pénzeket tartják vissza tőlünk mondvacsinált okokra hivatkozva. Szerencsére Magyarországnak erős gazdasági mutatói voltak, amikor a válság becsapott, így most meg tudjuk előlegezni az unió által visszatartott összegeket azoknak, akiket megilletnének, és bízunk benne, hogy jogi úton sikerül hozzájutnia az országnak ahhoz az pénzhez, ami jár nekünk. Hiszem, hogy az idő igazol majd minket, ahogyan már többször megtörtént – gondoljunk csak az illegális migrációval kapcsolatos következetes politikánkra, a kerítésépítésre vagy a vakcinabeszerzés körüli elhúzódó bürokratikus vitákra –, ezekben a kérdésekben is helyesnek bizonyult az elveinkhez való ragaszkodás. Ez a fajta szuverén tagállami döntéshozatal ellentétes lehet Brüsszel vagy más országok érdekeivel, de nekünk elsősorban a magyar embereket kell képviselnünk, értük vagyunk felelősek.
A KDNP a Fidesz távozását követően is tagja maradt a néppárti frakciónak. Ennek milyen előnyeit látják, vagy a frakción belül ugyanolyan támadások érik a pártot, mint a Fideszt?
Bár nagyon szoros bajtársi kapcsolat fűzi össze a Fideszt és a KDNP-t, pártszövetségünk mégis két teljesen önálló politikai alakulatot foglal magába. A frakció elhagyása azért nem merült fel, mert bár az Európai Néppárt nagyon eltávolodott attól az értékvilágtól, amelyet az alakulása idején képviselt, az eredeti céljaink nem változtak, és ezeket képviselnünk kell. Teljesen érthető, hogy a Fidesz miért hagyta ott az EPP-t, ugyanakkor azt is látni kell, hogy ha minden kritikus hang elhagyja ezt a szerveződést, akkor már valóban nem sok esély lenne arra, hogy a normalitás hangja is megjelenjen soraikban. Csak annyit mondok: nincs irigylésre méltó helyzetben a KDNP EP-képviselője, amikor néppárti képviselőtársaival kell egyeztetnie.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje korábban a rezsitámogatással és más, hasonló kormányzati intézkedéssel szemben a szabadpiac mellett tette le a voksát. Mi a véleménye arról, hogy az egészségügy privatizációját is kívánatosnak tartaná?
Most mondjam azt, hogy nem vagyok meglepve? Teljesen természetes, hogy egy önálló politikai tömörüléssel nem rendelkező, de a hatalom birtoklásáért mindenre képes politikai aspiráns azt fogja mondani, amit az őt rángató megannyi párt legerősebbike gondol az adott kérdésről. Gyurcsányék már bizonyították, hogy ők a kórházi napidíj, a vizitdíj és a fizetős egészségügy rendszerében tudnak csak a gyógyításra tekinteni. Így az sem meglepő, hogy a jobboldali pávatollakat viselő, de baloldali retorikát használó, baloldali értékeket képviselő, baloldali erők támogatásával induló Márki-Zay egy baloldali politikus. Szerintünk az emberek egészsége nem lehet csak pénz és üzlet kérdése, szerintük viszont igen. Azt hiszem ez is a két oldal világlátásából adódó alapvető különbség. A keresztény kultúrkörben gyökerező Európa egyik legfontosabb alap-értéke a szolidaritás, amely legszembetűnőbben az egészségügyben van jelen. Nem lehet csak az egyéni felelősségvállalásra és fizetőképességre hagyatkozva felépíteni egy rendszert, ahol a jómódú szerencsések minden szolgáltatást meg tudnak fizetni, a többiek pedig a pénztárcájukhoz mérten jutnak ellátáshoz és így egészséghez, vagy éppen nélküle maradnak. Ma Magyarországon az orvosok és az egészségügyben dolgozók béremelésével, a kórházak felújításával, korszerűsítésével, új centrumkórházak építésével pont az a kormányzat célja, hogy egyre magasabb színvonalon tudjon működni az egészségügy, mindenkinek megadva a gyógyulásához szükséges maximális segítséget. Az egészségügy privatizációjával a gyógyítás eltolódna az üzleti haszonszerzés irányába.
Márki-Zay Péter korábban óriásplakátokon állt ki a migráció mellett, ez a kiállása mennyire lepte meg?
A nyomdafesték sok mindent eltűr, elvisel, de a magyarok már nemegyszer kifejezték azon elhatározásukat, hogy nem kérnek az illegális migrációból! Ezt a döntést neki is tiszteletben kellene tartania. Az nem vezet jóra, ha a választópolgárok akaratával szemben akarjuk vezetni az országot. Magyarország hatalmas nemzetközi nyomás ellenére is kiállt a betelepítési kvóták ellen, megakadályozta a migránsok sorozatos betörését az országba – védve ezzel az egész Európai Unió külső határait. Tehát a bevándorlás melletti kiállással bevallottan semmibe akarja venni a magyar nemzeti akaratot, a kulturális egységet és mindazon problémák elkerülését, amelyeket olyan gyakran látunk manapság Svédországtól Németországig, Franciaországtól Belgiumig.
Mennyire tartja hitelesnek Márki-Zay Péter gyakran hangoztatott keresztény elkötelezettségét?
A Márki-Zay Péter-jelenség egy álarc, amelyet a baloldal felvéve és maga elé tartva akar jobboldali meggyőződésű embereket megszólítani és rejtett módon a szavazóivá tenni. Én nem vonom kétségbe a baloldali miniszterelnök-jelölt vallásosságát. Hogyan is tehetném ezt? Bár igaz, amikor Gyurcsány Ferenc anno elmondta, hogy ő rendszeresen bérmálkozott, akkor azért bennem is kétségek merültek fel. Ugyanakkor azt látom, hogy a politikai nyilatkozatai nincsenek összhangban a keresztény értékrenddel. Kereszténynek lenni nem melldöngetést jelent, hanem a mindennapokban megélt hűséget – Isten, család, nemzet, elvek és értékek mellett. Ez egy személyes tapasztalat, kapcsolat, amelyből cselekedetek, döntések fakadnak. Semmiképpen nem magamutogatás, ami transzparensre való! Keresztény ember viccből sem morfondírozik azon, hogy listázni kellene, melyik pártban hány zsidó származású honfitársunk lehet. Nem kell hívőnek lenni, hanem elég némi jó modort felmutatni ahhoz, hogy tudjuk, senki sem nevezheti trágyával etetett gombáknak a vele nem szimpatizáló szavazókat. Sőt azt is hallhattuk tőle, hogy az ördöggel is barátságot kötne, hogy legyőzzék Orbánt Viktort. Egy keresztény ember ilyeneket soha sem mond, nem gondol.
A Fidesz–KDNP tizenkét éve van kormányon, mit tekint ezen időszak legjelentősebb eredményének?
Talán felsorolni sem egyszerű, hogy mennyi fontos lépést tettünk meg közösen azon az úton, hogy Magyarországot egy gazdaságilag leszakadó, „merjünk kicsik lenni” gondolkodású nemzetből egy egyre erősödő, büszke és ma már nemzetközi szinten is komoly tényezővé tegyük. Azt gondolom, hogy a határon túli magyarság köz-jogi újraegyesítése ilyen tett, és az, hogy a magyar családokat sikerült a társadalomban megillető helyére visszaemelnünk – különböző családalapítással, lakásépítéssel, gyerekvállalással kapcsolatos anyagi támogatásokkal is kifejezni. Ez az a két legerősebb pillér, amelyre támaszkodva közösen érhettük el mindazt, ami több, mint egy évtizede hazánk fejlődését jellemzi. Elég körülnézni az országban, bármerre járunk, fejlődést látunk, építkezések zajlanak – gyarapodik a nemzet.
(Forrás: magyarhirlap.hu)
