2021. szep. 23.

Magyarország nincs kiszolgáltatott helyzetben, Brüsszel akármilyen nemtelen eszközökhöz nyúl, nem fog megakadályozni minket abban, hogy érvényesítsük Magyarország és a magyar emberek érdekét.

A parlamentben hétfőn az eucharisztikus kongresszusról beszélt. Hogyan értékelné az eseményt?
Miniszterelnök úr találóan fogalmazott a kongresszusról, amikor azt mondta, hogy a kereszténység megmutatta az erejét. A történelem olyan kihívások elé állított bennünket, amelyekkel szemben bizony meg kell védenünk a keresztény civilizációnkat. A kongresszus, valamint az azt övező óriási érdeklődés demonstrálta is, hogy ezen törekvésünk mellett rengetegen állnak és támogatnak bennünket. A szentatya jelenléte és az, hogy a rendezvénysorozat zárómiséjét személyesen tartotta meg Budapesten, óriási megtiszteltetés Magyarországnak, hiszen a pápák általában nem vesznek részt az eucharisztikus kongresszusokon. Felemelő volt látni a 250 ezer embert a Hősök terén. Szükségünk van azokra a pillanatokra, amelyek megerősítik az emberekben a reményt. Ubi eucharistia, ibi ecclesia – ahol az eucharisztia, ott van az egyház, szól a latin mondás. Az egyház most itt volt nálunk, Budapesten.

Elkezdődött a parlament őszi ülésszaka. Melyek a legfontosabb politikai kérdések, feladatok jelenleg?
Orbán Viktor miniszterelnök úr felhívta a figyelmet a migráció veszélyére, beszélt a járványkezelésről, a családtámogatás fontosságáról és arról, hogy mivel Brüsszel zsarolja hazánkat a gyermekvédelmi törvény miatt, ezért pénzügyi erőforrásokat szereztünk kötvénykibocsátás révén. Az őszi ülésszakban e kérdések megoldására fogunk a leginkább koncentrálni.

Hogyan lehetnek biztosak benne, hogy Brüsszel oda fogja adni a helyreállítási alapból járó pénzt?
Ez a pénz jár a tagországoknak, ezért nem teheti meg Brüsszel, hogy nem fizeti ki. Azt viszont megtehetik, hogy elhúzzák a dolgot a választásokig. Erre a tisztességtelen nyomásgyakorlásra készülünk. De Magyarország nincs kiszolgáltatott helyzetben, Brüsszel akármilyen nemtelen eszközökhöz nyúl, nem fog megakadályozni minket abban, hogy érvényesítsük Magyarország és a magyar emberek érdekét.

Orbán Viktor jelentős intézkedéseket jelentett be a parlamentben, a baloldal viszont nem reagált érdemben ezekre. Mi a véleménye a magatartásukról?
Megdöbbentő, hogy milyen útszéli stílusban politizál a baloldal. A miniszterelnök fontos bejelentései illeszkednek a kormány politikájának világosan kirajzolódó irányába. A hitelmoratórium meghosszabbítása a leginkább rászorulók számára, a kétszázezer forintos minimálbér, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a családi adó-visszatérítés, a 25 év alattiak szja-mentessége mind olyan pozitívum, amit legalább elismerhetne a baloldal. Mindig is azt vallottam, figyelnünk kell politikai ellenfeleink kritikájára, mert tanulhatunk belőle, hiszen mi sem vagyunk tökéletesek. Az viszont elképesztő, hogy a baloldal semmiféle önkritikát nem gyakorol, csupán trágárságokkal és hazugságokkal provokálja az embereket.

Mit gondol Gyurcsány Ferenc felszólalásáról, amely 15 évvel az őszödi beszéd kiszivárgása után hangzott el?
Gyurcsány Ferenc Orbán Viktort nevezte a haza megrontójának, és saját maga próbált megmentőként tetszelegni. Neki és a baloldalnak lett volna lehetősége, hogy bizonyítson, de csak megszorításokat, csőd szélére sodort országot, devizahitelbe fulladt családok ezreit, kardlapozást és véres tömegoszlatást kaptak tőlük a magyarok. Tőle és az általa dirigált baloldaltól csupán a brüsszeli érdekek elvtelen kiszolgálását várhatjuk, amelyben a legfenyegetőbb, legsúlyosabb veszély az, hogy visszafordíthatatlanul elindíthatják az országot egy olyan úton, amelynek a végén megszűnik minden támasza a nemzetnek, leomlik az utolsó gátja is annak, hogy ellen tudjunk állni a globalizáció káros következményeinek.

A DK elnökének ismét sikerülhet megvezetnie a választókat?
A magyarok értékorientációja alapvetően érzelmi és teljesítményalapú. Fontosak a kötődéseink azokhoz a nagyjainkhoz – legyen szó sportolókról, tudósokról vagy történelmi személyekről –, akik igenis bizonyítottak. Az általunk felvázolt, a nemzeti tradíciókat és eredményeket is hangsúlyozó jövőkép szerintem vonzóbb az embereknek. Ahogy Goethe mondta, gyökerek és szárnyak a legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk. Kell hogy legyenek nagy céljaink, és akkor sikeresek leszünk. A gyökereikkel tisztában levő, értékeiket ismerő és hagyományaikat őrző nemzedékek lehetnek csak sikeresek. Gyurcsány Ferencék éppen ennek az ellenkezőjét szeretnék. Folyamatosan támadják az egyházat és a nemzeti identitásunkat, és vállaltan egy Európai Egyesült Államokat szeretnének, sőt támogatják a migrációt is. Meg kell mutatnunk neki, hogy a magyarok nem kérnek ebből.

A nemzeti konzultáció eredménye nyomán az alaptörvényben rögzíthetik a nyugdíjak védelmét és a gyermekvédelem sarokpontjait. Miért van erre szükség? 
Már az alaptörvény megalkotása előtt is nemzeti konzultáción kértük ki az emberek véleményét, és mindig betartjuk, amit a konzultációkon kérnek tőlünk, ezért most is lépnünk kell. Mivel ismerjük a baloldal hozzáállását és korábbi tevékenységét, tudjuk, ha nem rögzítjük alaptörvényi szinten az emberek számára fontos értékeket, a gyermekek vagy éppen a nyugdíjak védelmét, akkor ők hozzá fognak ezekhez nyúlni, hiszen már annak idején is elvették a 13. havi nyugdíjat, és most is nyíltan támogatják az LMBTQ-propagandát.

Mit gondol az afganisztáni kivonulásról?
Már a szovjetek sem tudták átalakítani Afganisztánt, ahol mindig is a törzsi vezetők gyakorolták ténylegesen a hatalmat. Nem véletlen, hogy még Obama elnök is elismerte, hogy nem működött a demokráciaexport. A nemzetközi erők által kiképzett hadsereg pedig egyből átállt a tálibok oldalára, akik később sajnos brutálisan meg fogják torolni azok együttműködését, akik segítették a nyugati erőket. A magyar katonák mindenesetre tisztességesen helytálltak az afganisztáni évek során. Bevonulni valahova nagy harccal jár, de a kivonulás mégis sokkal bonyolultabb kérdés. Szerintem előbb a civileket kellett volna kihozni, és csak a végén kivonulni a katonai csapatokkal. Nekünk sikerült a mieinket kihozni, de nem kétséges, hogy a tálibok nem fognak kesztyűs kézzel bánni az Afganisztánban maradt ellenállókkal.

Mekkora hatása lehet mindennek a migrációra?
Brüsszelben sajnos továbbra sem változtattak a migrációs politikán, ha nem is a korábbi elánnal, de egyes politikusok továbbra is szinte invitálják a bevándorlókat Európába. Pedig ott kellene orvosolni a bajt, ahol keletkezik, nem pedig idehozni a problémát. Afganisztánban mindössze 25 kilométernyi vasútvonal van, de az internetes lefedettség 70-80 százalékos, így tudnak az európai életszínvonalról az ottaniak, és csábítja őket a felelőtlen nyugati politikusok meghívása. A számokból az látszik, hogy ott tartunk most, mint közvetlenül a 2015-ös válság előtt. Tavalyhoz képest megháromszorozódott az illegális határátlépési kísérletek száma. Mi ettől függetlenül továbbra is meg fogjuk védeni a határainkat. Magyarország mindig is fontos bástyája volt a kereszténységnek, és továbbra is kitartunk. Különösen most, miután a szentatya látogatása is megerősített minket.

(forrás: magyarnemzet.hu)