A járványhelyzetre tekintettel szűk körben bemutattuk Zrínyi Miklós hadtudományi munkáit összefoglaló kötetet. A globalizáció világában nemzeti identitásunk megerősítése a közösségünk szempontjából kulcskérdés. Egy nemzet számára fontos, hogy ismerje értékeit, eredményeit és a valódi példaképeket, mint amilyen Zrínyi Miklós költő volt: katona, hadvezér, hadtudós, aki a teljes nyugati világ elismerését, tiszteletét kivívta.
„Zrínyi Miklós testesíti meg mindazokat az értékeket, amelyekre a magyar katona méltán lehet büszke” – fogalmazott dr. Ruszin Romulusz, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős
helyettes államtitkára május 11-én, kedden, Budapesten, a tárca Balaton utcai objektumában.
Zrínyi Miklós, hadvezér-költő korának valóban kimagasló katonai személyisége volt, tanítása, erkölcsiségének vonzó példája azóta sem vesztette fényét. Születésének 401. évfordulója alkalmából a Zrínyi Kiadó most foglalta először egy kötetbe a hadvezér hadtudományi munkáit.
Kiadásuk a katona és államférfi négy magyar nyelven írott hadtudományi munkáját tartalmazza abban a feltételezhető keletkezési sorrendben, ahogyan azt legutóbbi tudós kutatója, Kulcsár Péter közzétette: a Vitéz hadnagy, Mátyás király életéről való elmélkedések, az Afium és végül a Tábori kis trakta.
Dr. Ruszin Romulusz megnyitójában elmondta: Zrínyi Miklós hadtudományi munkáit Benkő Tibor honvédelmi miniszter - a tárca Ágazati Értéktár Bizottságának javaslata alapján -február 8-án nemzeti értékké nyilvánította és felvette a Honvédelmi Értéktárba. „Zrínyi testesíti meg azt a hadtudóst, aki nem csak a saját korára volt jelentős hatással, hanem írásai, művei, elméletei megállják a helyüket a 21. századi hadviselésben is. Hordozza mindazokat az értékeket, amelyekre a magyar katona méltán lehet büszke és meghatározóak lehetnek nem csak a jelenünkre, hanem a jövőnkre is” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Dr. Simicskó István, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke beszédében kiemelte: a mai korban kulcsfontosságú, hogy a gyermekeink számára példaképeket állítsunk, történelmi személyiségeket mutassunk fel számukra. Zrínyi Miklós életútja, személyisége egyértelműen példaértékű. „Egy ütőképes honvédségben gondolkozott, felismerte saját korának bajait, kockázatait, kihívásait és a maga erejéből mindent megtett, hogy Magyarország minél hatékonyabban tudjon fellépni a veszélyekkel szemben” - tette hozzá az elnök. Prof. dr. Padányi József vezérőrnagy felé fordulva Simicskó István úgy fogalmazott: egy valódi összefogás gyümölcse lett ez a kötet, amely a fiataloknak példaképet állít, míg a mai kor katonái számára eligazításként szolgálhat hivatásukban.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője beszédében elmondta: az Ágazati Értéktár Bizottság tagjai a továbbiakban egyöntetűen kezdeményezik Zrínyi Miklós hadtudományi munkáinak hungarikummá nyilvánítását. A vezérőrnagy ezt követően Zrínyi gondolatát idézte: „a szorgalmasság béklyót vet a szerencsére.”
„Hogy mit üzen Zrínyi a katonáknak, ami a mai napig útravalóul szolgálhat a fiatal hadnagyoknak? A szerencse az élet minden területén, így a hadviselésben is jelen van. De az, aki szorgalmasan készül az adott helyzetre, az felkészülten várja a lehetőséget, azt a pillanatot, hogy üstökön ragadja a szerencsét és éljen az általa kínált lehetőséggel. Van ennél szebb üzenet, egy fiatal hadnagy számára, aki a pályafutása előtt áll?” - tette fel a kérdést.
A hamarosan megjelenő könyvből idézve dr. Hausner Gábor alezredes, az NKE Katonai Tanfolyamszervező Hivatal kiemelt főtisztje úgy fogalmazott: „Zrínyi prózai írásait nem szabad egyszerű irodalmi emléknek tekinteni, sokkal inkább olyan műnek, amelyből a mai hadsereg tisztjei is sokat tanulhatnak”. A „Hadtudomány” című újság főszerkesztője beszéde végén Szombathelyi Ferenc vezérezredes, egykori Honvéd Vezérkar főnökének 1942 decemberében, „Konkrét felső vezetési elveim” címmel kiadott iratából olvasott fel gondolatokat. „Nem ér az a tudás semmit – legyen az bármilyen nagy -, amely bennünket a mi népünktől, annak sajátosságai felismerésétől elvezet. Minden nép saját magából kiindulva érthető meg és nem idegen szemlélet alapján. Tehát eszméljünk magunkra” – az alezredes, valamint a köteten dolgozók ezt a célt tartották szem előtt a kiadás gondozása közben.
Zrínyi Miklós személyében a korabeli Magyarország legtehetségesebb hadvezére és legtekintélyesebb politikusa távozott az élők sorából. Egész életét a hazájának szentelte, elismerésük jelképeként az Országgyűlés tagjai – Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkárának javaslatára – 2020-at Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánították, míg a kormány idén történelmi emlékhellyé avatja Zrínyi-Újvár romjait és egykori területét.
A „Zrínyi Miklós hadtudományi munkái” című kötet angol nyelvű kiadása várhatóan november 18-án Zrínyi (VII) Miklós halálának évfordulóján fog megjelenni.
(forrás: honvedelem.hu)
