2020. okt. 29.

A Külpiacrajutási Támogatási program keretében most 33 társaság, összesen mintegy 1,2 milliárd forint támogatáshoz jut a magyar államtól, melynek célja, hogy segítse a hazai vállalkozások nemzetközi piacokon történő megjelenését. Külön öröm, hogy két újbudai vállalkozás is részesül a támogatásban és projektjeik megvalósításával további munkahelyeket tudnak teremteni.

világgazdaság új korszaka éles versennyel kezdődik, de ezzel együtt új lehetőségek nyílnak a magyar cégek előtt külföldön – mondta a külgazdasági és külügyminiszter abból az alkalomból, hogy szerdán harminc cég kapott okiratot a külpiaci terjeszkedést segítő állami támogatásról. Szijjártó Péter az esemény budapesti sajtótájékoztatóján a magyar vállalkozásokat a nemzetgazdaság lelkének, támogatásukat pedig a kormány kötelességének nevezte.

Nemzetközi sikerre elsősorban azok az ágazatok számíthatnak, amelyekben a magyarok egyedülálló teljesítményre képesek, így többek között az informatikában, a mérnöki tudást igénylő területeken, az orvosi eszközök gyártásában, az élelmiszeriparban – tette hozzá.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség közreműködésével a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként 25 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási keretösszeggel hirdette meg a Nemzeti exportvédelmi programot. Ennek egyik része a külpiacra-jutási támogatás, amelynek 2 milliárd forintos keretéből 46 cég kap támogatást.

A most támogatott vállalkozások képviseletében elsőként a Cellum Global Zrt. elnök-vezérigazgatója nyilatkozott. Kóka János, a Gyurcsány-kormányok gazdasági minisztere úgy vélte, hogy Magyarország számára a szoftver az egyik legkiválóbb kiviteli cikk, a fejlesztő cégek ugyanakkor állami támogatásra szorulnak.

Mindezt azzal indokolta, hogy a magyar piac kicsi, így a vállalkozásoknak a világpiacon kell helytállniuk, és elegendő forrás híján sokan kénytelenek egy külföldi érdeklődő felvásárlási ajánlatát elfogadni.

Ezért is nem Magyarországon jött létre a Tesla, a Skype vagy a Paypal, és ha születik is hasonló, akkor nem a magyar erősödik meg – fogalmazott. Kóka János szerint ugyanakkor a KKM-nek lehetősége van arra, hogy ezen változtasson.

Az innovatív vállalkozások cserébe jelentős fejlesztéseket kezdhetnek a külföldi piacaikon, miként a Cellum is hárommilliárd forintot fektetett a mobilfizetési technológiák fejlesztésébe az elmúlt években – tette hozzá. A szegedi cégnek nyújtott kormányzati segítséget a térség országgyűlési képviselője is megköszönte.

B. Nagy László (Fidesz) szerint a kutatásban és fejlesztésben érdekelt cégek támogatása azért fontos, mert az ilyen források többszörösen megtérülnek, és erősítik a magyar cégek piaci helyzetét. A rendezvényen az RTH Versenyabroncs Kft. képviselője is beszélt a fejlesztési terveikről. Kismarty-Lechner Gábor közölte, hogy a támogatásból termékbemutatót és korszerű webáruházat hoznának létre, és megcéloznák a lengyel piacot is.

A székesfehérvári cég a Hankook gumigyártó versenyabroncsainak hivatalos forgalmazója Közép- és Kelet-Európában, és a koreai cég versenyabroncsainak harmadik legnagyobb értékesítője Európában. Vargha Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz) szerint a járvány nem a sajnálkozás ideje, hanem a cselekvésé.
Székesfehérvár gazdaságilag erős település, cégei pedig a kormány támogatásaival a nehéz helyzetben is előre tudnak lépni – tette hozzá. A rendezvényszervezéssel foglalkozó XTRM Group Kft. képviseletében Halász Domonkos Gábor azt emelte ki a sajtótájékoztatón, hogy exportálni nem csupán termékeket és szolgáltatásokat lehet, hanem ötletet és tudást is.

A koronavírus kedvezőtlenül érinti a vállalkozásokat, de lehetőséget ad az újragondolásra, és aki ezt ki tudja használni, a járvány végeztével előnnyel kezdheti az új versenyt – fogalmazott. Simicskó István országgyűlési képviselő (KDNP) a válsághelyzetek jelentőségét abban látja, hogy ilyenkor mutatkozik meg az igazi segítség, amelyre a vállalkozók, a családok bármikor számíthatnak. A politikus a nehéz helyzet ellenére is derűlátó, és abban bízik, hogy a kormány segítségével a magyar cégek külföldön is egyre sikeresebbé válhatnak.

Magyar tulajdonba került az Enexio több leányvállalata
Az MVM-csoport tulajdonába került a német energetikai cég, az Enexio magyarországi vállalata és két kínai leányvállalata is – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a tulajdonosváltással együtt az MVM-hez került egy világhírű magyar szabadalom is.

A Heller-Forgó-féle hűtőberendezésnek köszönhető, hogy az Enexio világszinten is meghatározó cég az energetikai piacon – tette hozzá. A politikus azért is méltatta a magyar vállalati terjeszkedést, mert a korábbi évtizedeket többnyire ennek az ellenkezője, a külföldi cégek magyarországi felvásárlásai jellemezte.

Az Enexio Hungary Zrt. értékesítési igazgatója szerint a vállalat jó időben, nemzetközi tapasztalatokkal erősödve került az MVM birtokába.
Elődjét 1993-ban privatizálták, de a német tulajdonban töltött évtizedek során jelentős tudással és tapasztalatokkal gyarapodott – tette hozzá Lakatos Balázs.

Az Enexio Hungary Zrt. 2018-ban 3,5 millió eurós, 2019-ben 1,5 millió eurós adózott eredménnyel zárt, forgalma ugyanakkor 5,9 millió euróról 18 millió euróra nőtt a cégadatok szerint. Árbevételének túlnyomó többsége külföldi értékesítésekből származik.

(forrás: magyarnemzet.hu)