Olyan jogszabályokat kell hoznunk, amelyek megerősítik a családokat. Nem csupán anyagi értelemben, hanem értékrendben, hitben, meggyőződésben is. Látjuk persze, hogy a nemzetközi világban a fő irányvonal ezzel ellentétes. Ezért van szükség arra, hogy rögzítsük, a gyermekeink megóvása érdekében mit lehet és mit nem, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, mint több nyugati ország, ahol ezzel a jelek szerint már elkéstek.
December 17-én, Újfehértón átadták az első honvédelmi sportközpontot. Hánynak az építése van még folyamatban?
Négynek, Baján, Balassagyarmaton, Szarvason és Szigetváron, ezeken kívül további tizenegy előkészítésére van felhatalmazásunk. A helyszínek már ki vannak jelölve, a Beruházási Ügynökség végzi a közbeszereztetést, a műszaki ellenőrzés a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. feladata, a miénk a szakmai irányítás, míg az elkészült sportközpontokat a Honvédelmi Sportszövetség üzemelteti majd. Nagyon komoly programról van szó, hiszen a kormány döntése alapján először megyei, aztán egy valamennyi járásra kiterjedő Honvédelmi Sportközpont-hálózatot kell kiépíteni azért, hogy a fiataljaink kulturált körülmények között tudjanak sportolni alapvetően a honvédelemhez kötődő sportágakban. A fő terület a sportlövészet, ebben természetesen a sportági szakszövetség fontos partnerünk, de ugyanígy cél a küzdősportok és a technikai sportok segítése is. Szándékaink szerint a helyi igényeket figyelembe véve, más sportolási lehetőségek kialakítására is sor kerülhet, például ha valahol sokan szeretnének vívni, ennek a feltételei is megteremthetők. Emellett ezek, a több mint hétszáztíz négyzetméteres belső, zárt térrel rendelkező épületegyüttesek közösségi térként is funkcionálnak majd.
A másik négy sportközpont átadását 2022-re tervezik?
Igen, erre törekszünk, minden segítséget megadunk ahhoz, hogy ezek a beruházások mielőbb befejeződhessenek, illetve a további helyszíneken is megkezdődhessen az építés. Nagyszerű szakembereink vannak, kiváló tervezőirodával működik együtt a Beruházási Ügynökség, hiszen típustervekről van szó.
Milyen feltételnek kell megfelelni, hogy egy fiatal használhassa ezeket a létesítményeket?
Nincs kizáró ok, lényegében bárki jelentkezhet. Természetesen mind a küzdősportok, mind a lövészet esetében szigorú biztonsági szabályzatrendszerre van szükség, illetve arra, hogy jól felkészített szakemberek felügyeletével lehessen sportolni. Az ő képzésük, kinevelésük a mi feladatunk. Hozzáteszem: nem csupán fiatalok használhatják ezeket a létesítményeket, hanem bárki, aki érdeklődik ezen sportágak iránt, például polgárőrök, önkéntes tűzoltók is igénybe vehetik azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a honvédelmi sportközpontok kínálnak. Azt vallom, hogy minden közösség igazi erejét a szellemisége, a hite adja. Ezért fontos a nevelés, így a honvédelmi nevelés is, ezen értékek átadásában pedig a sportközpontok is segítséget nyújthatnak. Remélem, hogy egyre több fiatalban erősödik meg a hazájuk iránti elkötelezettség, a szülőföld szeretete, az az érzés, hogy ha bármilyen baj éri a hazát, ők szeretnék védelmezni. Azt hiszem, e tekintetben is jó úton járunk: honvédelmi miniszterként volt lehetőségem elindítani a területvédelmi elven szerveződő tartalékos rendszert, amelynek köszönhetően most már közel tizenkétezer tartalékos katonánk van…
Vagyis nagyjából ezerszer annyi, mint 2010-ben?
Majdnem, akkor tizenhét fő volt. Látható tehát, hogy a tárca nagy sikerrel viszi tovább a programot, óriási eredmény, amit egy évtized alatt sikerült elérni.
Köztudott, hogy szívügye az állatvédelem és a magyar kutyafajták védelme is. Éppen ezért nem meglepő, hogy a december végén Budapesten sorra kerülő Európa Kutyakiállításnak ön a védnöke.
Az ország szempontjából nagyon pozitívnak tartom, hogy az elmúlt egy évtizedben jelentősen megnőtt a hazánkban rendezett nemzetközi rendezvények száma, legyen szó kulturális fesztiválokról, sportversenyekről, szakmai, üzleti konferenciákról, de az idei évből gondolhatunk az Eucharisztikus Világkongresszusra és az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításra is. Utóbbihoz kapcsolódik az Európa Kutyakiállítás, amely december 28-án kezdődik. Ennek egyébként lesz egy V4-es szekciója a cseh, a szlovák és lengyel tenyésztők részvételével, és sor kerül a magyar kutyák világtalálkozójára is, hiszen a kilenc magyar kutyafajta, a puli, a pumi, a mudi, a kuvasz, a komondor, a rövidszőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó és a magyar agár egyedülálló nemzeti kincs. Összességében közel húszezer kutyát neveztek a négynapos rendezvényre, úgyhogy valóban óriási seregszemle lesz, fontos esemény a kutyabarátok, kiállítók és tenyésztők számára.
Komorabb témára váltva: az úgynevezett Városháza-botránynak újbudai szála is van, hiszen eladnák a Kelenföldi Városközpont épületegyüttesét is. Mit lehet tudni erről az ügyről?
A Kelenföldi Városközpontban körülbelül hetven üzlet működik, az ottani bérlők kerestek meg aggódva azzal, hogy az önkormányzat a hírek szerint szeretné kiárusítani az egész épületegyüttest, amely részben a főváros, részben a kerületi önkormányzat tulajdonában van. Mindezt természetesen a kereskedők és a környéken élők megkérdezése nélkül tervezik. Nos, való igaz, az épületegyüttes felújításra szorul; a tulajdonosoknak, a fővárosnak és a kerületnek ezen kellene gondolkodni, nem a kiárusításon, hiszen sok család megélhetését sodornák veszélybe az értékesítéssel. Továbbá az sem tisztázott, hogy amennyiben eladnák a telket, mi épülne ide, hiszen egy 50 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontot nem bírna el ez a környék, megtelt a kerület. Amit most tudunk, hogy kétmilliárd forintért meghirdették az ingatlant, civilszervezetek, helyiek és a kereskedők is tiltakoznak, mi pedig igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a döntéshozók meghallják a hangjukat. Azt szeretnénk elérni, hogy a DK-s kerületvezetés vonja vissza a kiírt pályázatot, tekintettel egyrészt az érintettek tiltakozására, másrészt az elmúlt hetekben a napvilágot látott információk, hanganyagok miatt kirobbant városházi botrányra. A hangfelvételeken az ingatlaneladások és a „jutalékos rendszer” egyfajta próbájaként emlegetik a Kelenföldi Városközpont értékesítését. Sajnos régóta tudjuk, hogy a baloldalnál mindig van néhány „eladó” feliratú tábla, amelyeket gyorsan leporolnak és kitesznek, amint erre lehetőségük nyílik.
Tavaly nyáron lett a KDNP-frakció vezetője, vagyis a 2021-es volt az első teljes éve ezen a poszton. Hogyan látja a lassan mögöttünk hagyott esztendőt?
Ahogy 2020-ban, úgy idén is igaz volt, hogy a koronavírus-járvány hullámai valamennyiünk életére rányomták a bélyegüket. Mind az orvosok, ápolók, mind pedig a döntéshozók, a kormány részéről komoly erőfeszítésekre volt szükség ahhoz, hogy minél többeket sikerüljön megóvni a megbetegedéstől, de legalább a súlyos megbetegedéstől. Ehhez elengedhetetlen volt, hogy a kormány minden irányba lépjen a vakcina-beszerezéseknél, nemcsak nyugati, hanem keleti oltóanyagokat is vásárolva, a gyors döntésekhez pedig szükség volt arra, hogy a parlamenti többség minden támogatást megadjon a kabinetnek. Nagyon bízom abban, hogy a pandémia drasztikus szakaszát most már magunk mögött hagyhatjuk, aminek fontos feltétele, hogy az első-második után minél többen felvegyék a harmadik oltást is.
Az ellenzék a járványidőszakban sem viselkedik visszafogottabban…
Ami a parlamenti küzdőteret illeti, az a verbális karate műfajával írható le leginkább. Láthatjuk, hogy a baloldali politikusok meghatározó része egyre mélyebbre kerül stílusban, egyre durvább kijelentéseket tesznek, olykor performanszokat mutatnak be, de kisebbik kormánypárti frakcióként igyekszünk megfelelő válaszokat adni ezekre a támadásokra. Emellett természetesen az érdemi munkáról sem feledkeztünk meg: nagyon sok törvényjavaslatot kezdeményeztünk, jó néhány módosító indítványt nyújtottunk be, kiváló volt az együttműködés a Fidesz-frakcióval. Ennek köszönhetően az elmúlt hónapokban is olyan fontos döntéseket tudtunk hozni, amelyek pozitívan befolyásolják az emberek életminőségét, életkörülményeit, illetve meg tudtuk védeni azokat az intézkedéseket, a rezsicsökkentéstől a migrációval kapcsolatos lépésekig, amelyek a társadalom nagy többségének fontosak.
A választások mellett a tavasz másik lényeges eseménye a gyermekvédelmi népszavazás lesz. A baloldal vagy azt mondja, hogy erre egyáltalán nincs szükség, vagy pedig homofóbiával vádolják a kormánypárti frakciókat. Miért fontos a referendum?
A magam részéről józanságot javaslok mindenkinek. Amiért van értelme a földi munkásságunknak, az a gyermekeink jövője. Ha nem ismerjük fel a rájuk leselkedő új típusú veszélyeket és nem próbálunk meg lépéseket tenni ezekkel szemben, akkor komoly bajba kerülhetünk. Hiába mondják egyesek, hogy minden változik, erre az ismert dalt idézve az a válaszom: „a lényeg nem”. Gyermekek alapvetően akkor születnek, ha van egy édesanya és egy édesapa. Tudjuk azt is, hogy a családok egy társadalom legfontosabb sejtjeit jelentik. Az erős társadalom alapfeltétele, hogy a családok is erősek legyenek, és rendben legyen az identitástudatuk. Nem szabad elbizonytalanítani a fiatalokat sem a nemzeti, sem a nemi identitásukban. Lépést kell tartani a jelenkor kihívásaival, a technikai fejlődéssel, hiszen például az okoseszközök használata számtalan előny mellett veszélyeket is rejt a fiatalok szempontjából. A technológiai változás sebessége felgyorsult a néhány évtizeddel ezelőttihez képest, ez pedig alapvető hatással van a társadalmakra és az egyénekre is, hiszen sokan csak nehezen igazodnak el ebben a világban. Ezért is fontos szilárd pontokat találni, rögzíteni az alapelveket és megóvni az alapvető értékeket. Szeretném hangsúlyozni: nem arról van szó, hogy felnőttek magánéletébe szeretnénk bármilyen módon is beleszólni. Hanem arról, hogy óvnunk kell a gyermekeinket, egészséges értékrendet adni nekik és felvértezni őket az élet küzdelmeire, kihívásaira.
Többgyermekes apaként hogy látja: meg lehet ma védeni a gyerekeket attól a propagandától, amely egyre több filmből, meséből, internetes tartalomból árad feléjük?
Ezért kell olyan jogszabályokat hoznunk, amelyek megerősítik a családokat. Nem csupán anyagi értelemben, a családtámogatási rendszer kibővítésével, hanem értékrendben, hitben, meggyőződésben is. Látjuk persze, hogy a nemzetközi világban, a virtuális világban a mainstream, a fő irányvonal ezzel ellentétes. Ezért kellenek „védelmi intézkedések”, ezért van szükség arra, hogy rögzítsük, a gyermekeink megóvása érdekében mit lehet és mit nem, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, mint több nyugati ország, ahol ezzel a jelek szerint már elkéstek.
Említette a családtámogatásokat: bár gazdasági szempontból, a járvány következtében, nincs könnyű két év mögöttünk, ennek ellenére jó néhány olyan intézkedést tudott hozni a kormány, illetve a parlament, ami megkönnyíti a fiatalok, a családosok, vagy épp nyugdíjasok életét. Bár az ellenzék ezeket sem támogatta…
Ha megnézzük az elmúlt bő tizenegy évet és az azt megelőző időszakot, azt mondhatjuk, kormányzóképességben, alkalmasságban nagyon komoly különbség van a jobb- és a baloldal között, a mi javunkra. A Fidesz–KDNP bizonyított számtalan nehéz helyzetben, válságosnak tűnő időszakban, legyen szó devizahitel-csapdáról, vörösiszap-katasztrófáról, dunai, tiszai árvízről, tömeges illegális migrációról vagy éppen koronavírusról, a kormányra mindig lehetett számítani, a jobboldal mindig igyekezett segítséget nyújtani az embereknek. Ezzel szemben a baloldal megszorításokat vezetett be, rendre az emberekre hárította a terheket és például hagyta elszabadulni a rezsiárakat. Most is ezt szeretnék. Megszüntetve a rezsicsökkentés vívmányait, szabadpiaci árakat akarnak. A migrációról is teljesen másképpen gondolkodnak, mint mi, hiszen többször is elmondták, hogy ők elfogadják a brüsszeli mainstream bevándorláspárti iránymutatásait. Gyurcsány Ferenc, a baloldal vezetője világossá tette, hogy az európai egyesült államokban hisz, mi viszont az erős nemzetállamok alkotta erős Európai Unióban. Ami az említett intézkedéseket illeti: kulcsfontosságúnak tartom a nyugdíjasok megbecsülését. A szüleim például nyolcvan fölött járnak, kisgyerekként megélték a második világháborút, a Rákosi-diktatúrát, 56-ot, a Kádár-rendszert, a rendszerváltoztatást, vagyis számtalan kihívás elé állította ezt a generációt az élet, s ők tudtak alkalmazkodni ezekhez. Nagyon örömteli, hogy van mód ötszázalékos nyugdíjemelésre és a 13. havi nyugdíj visszaállítására. Ugyanígy fontos lépés a 25 év alattiak szja-mentessége, ami szerintem a világon is egyedülálló döntés; az a cél, hogy a fiatalok itthon akarjanak boldogulni és minél többen meg is találják a számításaikat. Mindezek mellett természetesen, ahogy az elmúlt évtizedben, továbbra is nagy hangsúlyt fektet a kormány a családok megbecsülésére, a gyermekvállalás támogatására, gondoljunk csak a személyijövedelemadó-visszatérítésre. Magyarország előre megy, nem hátra.
(Forrás: demokrata.hu)
