Az Országgyűlés működése a különleges jogrendi időszakban is folyamatos, így az alaptörvény módosításával elfogadott új szabályozás szerint a kormány által hozott rendkívüli intézkedések bármikor felülvizsgálhatók.
Az alaptörvény legutóbbi módosításával az Országgyűlés döntött a különleges jogrendi szabályozás megváltoztatásáról. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője lapunknak elmondta: a módosítás célja az volt, hogy Magyarországnak a XXI. századi biztonsági kihívásoknak megfelelő, rugalmas és a jelenleginél is hatékonyabb, mindemellett megfelelő jogállami garanciákkal rendelkező megoldása legyen a rendkívüli helyzetek kezelésére.
Hangsúlyozta, hogy a mostani módosítás nem kizárólagosan a járvánnyal összefüggésben tartalmaz rendelkezéseket, hanem egy korábban kezdődött előkészítő munka eredményeként általánosságban korszerűsíti a különleges jogrendi szabályokat, figyelembe véve a nemzetközi mintákat és a működés hazai tapasztalatait.
Operatív szerep
Szükséghelyzetben a különleges alkotmányos szabályoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, a válságkezelési és rendkívüli intézkedések gyors és hatékony meghozatalát, valamint ezek végrehajtását, mindezt az alkotmányos szervek által kontrolláltan – fejtette ki a KDNP politikusa, aki szerint nem lehet elégszer ismételni, hogy a rendkívüli felhatalmazással rendkívüli felelősség is jár. A magyar jogrendben ilyen operatív szerepre pedig egyértelműen a kormány a legalkalmasabb.
Simicskó István felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő minden bizonnyal tartogat még ismeretlen kihívásokat a világ, Európa és Magyarország számára is. A megszerzett tapasztalatok nemcsak a koronavírus okozta járványhelyzetben, hanem bármilyen válság kezelése során értékesek, ezért is volt szükség egy másfajta, egyszerűbb és letisztultabb koncepció kidolgozására – mondta a KDNP frakcióvezetője. A különleges jogrendi szabályozást érő ellenzéki bírálatok kapcsán Simicskó emlékeztetett, hogy a rendszerváltás még egy kétpólusú, a hidegháborúból épphogy csak kilábaló világban zajlott le, amely a Nyugat és a Kelet szembenállására épült, ezáltal biztonságpolitikailag is a régi beidegződések voltak meghatározók. Mára azonban minden megváltozott. – A globalizáció masszív térnyerésével merőben másfajta biztonsági kihívásokkal szembesülünk.
Az eltelt időben tanúi lehettünk többek között egy terrorista állam felemelkedésének, a globális migrációs válság kitörésének, valamint az egész világot elborító pandémiának is. A különleges jogrendi szabályok felülvizsgálata és korszerűsítése az új típusú veszélyekkel is számol, tehát minden magyar érdekét szolgálja – fejtette ki a politikus.
Hadiállapot, szükségállapot
A kisebbik kormánypárt frakcióvezetője ismertette, hogy a mostani módosítás nyomán az eddigi hat különböző különleges jogrendi tényállás – rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás – helyett három, a modern kihívásokhoz igazított, letisztultabb kategória – hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet – kap helyet az alaptörvényben. Simicskó István utalt rá, hogy európai szinten Magyarországon volt a legtöbb különleges jogrendi esetkör az alkotmányos szabályozásban, amely – véleménye szerint – a korunkra jellemző biztonsági környezetben mind a felkészülés, mind a komplex helyzetekben való gyors döntéshozatal szempontjából nehézségeket okozhatott volna.
Simicskó István kiemelte, hogy az új szabályozással az alaptörvény világossá teszi: a hadiállapot az a különleges jogrend, amely elsődlegesen katonai válaszlépéseket kíván meg, a szükségállapot az országon belüli konfliktusok kezelésére szolgál, veszélyhelyzet pedig továbbra is a katasztrófa típusú válsághelyzetek elhárítására hirdethető ki. Előbbiek kihirdetésére továbbra is az Országgyűlés jogosult, utóbbi esetén pedig az Országgyűlés a kormány által harminc napra kihirdethető veszélyhelyzet meghosszabbításához adhat felhatalmazást.
A demokratikus kontroll csökkenésével kapcsolatos ellenzéki félelmekkel kapcsolatban a frakcióvezető elmondta: az új szabályozás alapvető elemét képezi, hogy a korábbiakkal ellentétben az Országgyűlés működése a különleges jogrendi időszakban is folyamatos lesz, tehát a kormány által hozott rendkívüli intézkedések bármikor felülvizsgálhatók.
Fontosnak nevezte a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban felállított operatív törzs működését, amely naponta tájékoztatta a közvéleményt, így a nyilvánosság is közvetlenül értesülhetett a meghozott döntésekről; ez önmagában is erősíti a különleges jogrenddel kapcsolatos közbizalmat, ami elengedhetetlen a döntések végrehajtásához.
Széles körű jogosultságok
Simicskó István emlékeztetett rá, hogy a mindenkori kormány részére azért kell széles körű jogosultságokat biztosítani, hogy a biztonság garantálása érdekében a lehető legoperatívabban, a legrövidebb időn belül legyen lehetőség a védekezés megkezdésére és a szükséges döntések meghozatalára az emberéletek megóvása érdekében.
Valamennyi intézkedés azonban az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság folyamatos ellenőrzése alatt áll, így nem sérülhetnek a demokratikus intézmények – tette hozzá a politikus.
A különleges jogrend eseteihez kapcsolódó további részletszabályokat pedig sarkalatos törvényben fogja rögzíteni az Országgyűlés, ami önmagában is garancia arra, hogy soha ne kerülhessen sor az ellenzék által időről időre felemlegetett jogellenes hatalomgyakorlásra – húzta alá a KDNP frakcióvezetője.
